Miért áll fel a szőr a hátunkon a sales szó hallatán?
Az én termékem, szolgáltatásom más!
Neked hány olyan ismerősöd van Facebookon, aki félévente legalább egyszer megkér, hogy lájkold/kövesd az épp aktuális, legújabb, ezúttal tényleg forradalmi ötletéhez kapcsolódó üzleti oldalát (és persze lehetőség szerint oszd meg, és hívd meg az ismerőseidet is)? Ha még nem hide-oltad az összeset, 3-5 ilyen valószínűleg esetedben is van – de lehet, hogy volt már olyan is, hogy Te voltál ez az ismerős.
Miközben nem akarunk azok lenni, akik nem profin, valamilyen jól kitalált, megalapozott, adatvezérelt folyamatban gondolkodva állnak neki a legújabb üzletük kiépítésének, lehet, hogy volt már valami, amiben annyira hittünk, hogy őszintén azt gondoltuk: erről mindenkinek, azonnal tudnia kell! És el is kezdtük hírét vinni. Mindenkinek. Azonnal.
Nem akarunk azok lenni, akik voltunk
Az csak egy dolog, hogy ez kb. soha nem működik, és nem vezet eredményre. De egy olyan légkört eredményezett, amiben mára minden olyan megkeresésre, ami tartalmazza az “ajánlat”, “kedvezmény”, “akció”, “kivételes lehetőség”, “egyedi megoldás”, stb. szavakat, és ezek tetszőleges kombinációját, valami zsigeri feltételes reflex ugyanazt csinálja velünk, mint a bannervakság: egyszerűen nem üti meg a küszöböt. Nem jut át, nem megy be, nem érkezik meg az üzenet.
Azt tehát tudjuk, hogy hogyan nem szabad sales-elni; de mihez kezdjen az, aki valóban valami kivételes lehetőségről, vagy egyedi megoldásról tájékoztatná a meglévő ügyfeleit, illetve ezek segítségével szeretne új vásárlókat szerezni?
Mi nem sales?
Azért társulnak sokszor rossz érzéseink ehhez a típusú kommunikációhoz, mert évtizedeken keresztül épült egy olyan környezet, amiben minél kevésbé akartunk valamit, minél kevésbé volt rá szükségünk, minél kevésbé volt érdekes számunkra, annál erőszakosabban igyekeztek azt ránk tukmálni. Mindenki hallotta már a klasszikus ügynök-felszólítást: ha kidobnak az ajtón, mássz vissza az ablakon.
De ma már tudjuk, hogyan tartsuk ajtón (és ablakon) kívül a rámenős ügynököket: ad blockert használunk (és megjelennek a natív hirdetések), tévé helyett reklámmentesen streamelünk (és termékeket is ajánló influencereket nézünk), a postaládánkra kiragasztjuk a “nem kérünk reklámot” matricát (és az e-mail kiensünkben jelennek meg a hirdetések), és természetesen listával megyünk boltba, hogy csak azt vegyük meg, amire szükségünk van (hogy aztán a retargetingnek köszönhetően online megvegyük azt is, amit nem véletlenül hagytunk a kosárban).
Mit nevezünk sales-nek 2021-ben?
Bosszantónak tűnik? Pedig sokszor végül mégis hálásak vagyunk mindezért – az egyre jobb eszközöknek, módszereknek, algoritmusoknak hála ugyanis egyre többször valóban azt ajánlják nekünk ezek a felületek, amire szükségünk van – sokszor még azelőtt, hogy bennünk egyáltalán felmerülne az igény.
Ilyenkor viszont a sales valóban a vásárló érdekeit szolgálja: a releváns tartalmak és legfontosabb információk előre sorolásával, megfelelő strukturálásával megkönnyíti az életünket, megkímélve minket egy csomó kutatástól, lyukra futástól és kihagyott ziccertől. Vagyis, a korábbi modellel ellentétben, amikor a kéretlen ajánlatok az értékes időnket próbálták elrabolni, ma a jól targetált ajánlatok éppen, hogy időt spórolnak nekünk.
Gondolj úgy a sales-re, mint valamire, amivel valós értéket közvetíthetsz a közönséged felé – és tegyél is azért, hogy ez valóban így legyen!
Ismerd meg a piacot, végezz empátia-interjúkat, legyél tisztában a célközönséged valós igényeivel, profilozd a buyer perszónáidat, ismerd meg a viselkedésüket online és offline, járj utána az őket foglalkoztató kérdésekre adható legjobb válaszoknak, tedd mindezt könnyen, felhasználóbarát módon elérhetővé – majd csomagold mindezt a számára érdekes csatornákkal kompatibilis formátumba, és dőlj hátra elégedetten. Úgy álltál neki az értékesítéstámogatásnak, hogy nem csak, hogy nem kellett az ablakon bemásznod, de legközelebb nyitott ajtók várnak majd.
Segítségre van szükséged? Vedd fel velünk a kapcsolatot!